Felvételivel, képzéssel kapcsolatos információk

Kedves Felvételizők, Érdeklődők!

 

 A felvételi jelentkezés beadási határideje: 2024. március 31.

 

Doktori képzésre felvételi eljárás alapján lehet felvételt nyerni. A formai szempontból megfelelő pályázókat felvételi meghallgatásra, habitusvizsgálatra hívjuk be, várhatóan május végén.

A felvételi meghallgatás célja a bizottság meggyőzése, hogy a pályázó képes az általa választott kutatási téma kidolgozására. Valamint felmérje, a jelentkező általános tájékozottságát a magyar és az egyetemes történelemről, hadtudományi, biztonságpolitikai ismereteiről.

A doktori képzésre elsősorban a doktori iskolák által meghirdetett témákra lehet jelentkezni,

amelyeket a téma hirdetőjének be kell fogadnia.

 

Részletes információk és a letölthető dokumentumok IDE kattintva érhetők el.

 
 A jelentkező értékelése

 

 A felvételi meghallgatás során maximum 100 pont szerezhető, amely az alábbi területekből tevődik össze:

  • tudományos (szakmai) habitusvizsgálat, melynek során a jelentkezőnek bizonyítani kell, hogy a megpályázott kutatási témáról átfogó ismeretei vannak. Adható pontszám: 0-60 pont.
  • az eddigi tudományos tevékenység értékelése, melynek során az OTDK-n elért helyezés, kivételesen az OTDK-n kapott különdíj valamint a tudományos publikációkkal igazolt tudományos eredmények elszámolhatók. Adható pontszám: 0-20 pont
  • idegennyelv-ismeret: B2 szintű (középfokú) komplex államilag elismert nyelvvizsga. Plusz pont szerezhető további alap, közép- vagy felsőfokú nyelvvizsgával. A felvételi pályázat benyújtásakor az alábbi idegen nyelvek fogadhatók el:

a) valamennyi európai ország hivatalos nyelve; b) arab; c) héber; d) japán; e) kínai; f) koreai; g) latin; h) ógörög. Adható pontszám: 0-20 pont

A sikeres felvételhez min. 60 pont szükséges. Az egyéni képzési formára 70 pontot, az egyéni felkészülési formára jelentkezőknek 80 pontot kell elérni.

 

Ki jelentkezhet a Hadtudományi Doktori Iskolába?

 

A felsőoktatási törvény értelmében felvételt nyerhet minden olyan — más felsőfokú intézményben diplomát szerzett — hallgató, akinek tudományos előélete, kutatási témája a hadtudományhoz kapcsolódik.

A hadtudományi doktori képzés az alábbi akkreditált mesterszakokra épül:

  • katonai műveleti logisztikai
  • védelmi igazgatási
  • biztonság- és védelempolitikai
  • nemzetbiztonsági
  • rendészeti vezetői
  • katonai vezetői
  • katonai üzemeltetési

 

A doktori képzés szervezett formái:

 

a) teljes idejű (nappali ösztöndíjas, önköltséges).

b) részidejű (levelező önköltséges);

c) egyéni képzés (önköltséges);

Megengedett, képzés nélküli forma:

d) egyéni felkészülés.

 
A PhD fokozat megszerzésének nyelvi követelményei:

 

Egy idegen nyelvből legalább B2 szintű (középfokú) komplex államilag elismert nyelvvizsga, vagy azzal egyenértékű bizonyítvány igazolása szükséges, valamint egy másik nyelvből legalább B1 szintű (alapfokú) komplex államilag elismert nyelvvizsga. Egy C1 szintű (felsőfokú) komplex államilag elismert nyelvvizsga (vagy azzal egyenértékű bizonyítvány) megléte esetén B1 szintű (alapfokú) komplex államilag elismert nyelvvizsga (vagy azzal egyenértékű bizonyítvány) igazolása elegendő.

A fokozatszerzési eljárásban az alábbi idegen nyelvek fogadhatók el:

a) valamennyi európai ország hivatalos nyelve; b) arab; c) héber; d) japán; e) kínai; f) koreai; g) latin; h) ógörög.

 

A Hadtudományi Doktori Iskola általános adatai:

 

A hadtudomány tudományterületi besorolása: társadalomtudományok

Tudományága: hadtudományok

A kiadott doktori fokozat megnevezése: hadtudományok (PhD) fokozatosa

Így változott a képzés 2016 szeptemberétől (2+2 éves PhD képzés)

Az új felsőoktatási törvény értelmében a doktori képzés 2016 szeptemberétől átalakult. A doktori képzés elsősorban szerkezetében alakult át, ún. 2+2-es struktúrára. Ez a négy év két szakaszból áll. Az első az ún. Képzési és kutatási szakasz, a második az ún. Kutatási és disszertációs szakasz. Az első szakaszban a cél a tanulmányi kreditek teljesítése, a hagyományos értelemben vett órákon való részvétel, a kutatott téma szakirodalmi hátterének feldolgozása. Az első szakasz a komplex vizsga letételével zárul. A vizsga két részből áll, egyrészt elméleti jellegű, másrészt a kutatási téma szakirodalmi hátterének ismertetéséből, továbbá a doktorandusznak bizonyítani kell, hogy a választott témája kutatható, ehhez megfelelő előismeretekkel rendelkezik. A sikeres vizsga teljesítése után kezdődhet a képzés második szakasza, a Kutatási és disszertációs szakasz. Ennek a szakasznak a lényege a kutatásban, a disszertáció írásában történő haladás, másrészt a kapott eredményekből történő publikálás. A disszertációt legkésőbb a komplex vizsgát követő 3 éven belül kell elkészíteni és jelentkezni kell, ill. megkezdeni a fokozatszerzési eljárást. Ekkor a doktoranduszi jogviszony megszűnik és a „doktori értekezést benyújtója” kifejezés illeti a hallgatót. A doktoranduszok, ha minden követelményt teljesítenek, a negyedik év végén abszolutóriumot kapnak.

Azokra a doktoranduszokra, akik 2016 szeptembere előtt kezdték meg tanulmányaikat, a régi szabályzók vonatkoznak.